Mindennek a csodálatos gyűjteménynek a megálmodója: Farkasdi Károly, aki a világ több pontjáról szerezte be ezeket a különleges darabokat.

"Az autók iránti szeretetem és izgalommal vegyült csodálatom vezérelt, de szükség volt a kitartásomra és a mai napig nem szűnő lelkesedésemre is ahhoz, hogy ezt a múzeumot összeállítsuk.
Kívánom, hogy Önöknek is ugyanolyan örömük teljen a látványban, mint amilyen nekem volt az autók összegyűjtésében.
Célom, hogy minél több emberrel megoszthassam ezt az érzést!
Autós szeretettel üdvözlöm Önöket! Farkasdi Károly"

Egy kis történelem, avagy, hogyan lett a "pezsgőautókból" Álomautó...

A Benz gyár fennmaradt rendelési könyveiből a tulajdonosok neve ugyan nem, de az kiderül, hogy az első Benz autó, a 375-ös alvázszámú, Velo típusú négykerekű1 896. július 20-án indult el Budapestre. Feltételezhető, hogy ennek a járműnek Hatschek Béla volt a vásárlója.

A Benz rendelési könyveiből időközben újabb lapok kerültek elő, melyekből leszűrhető, hogy 1897. február 10-én egy szállítójármű és egy Victoria típusú túrakocsi is elindult Budapestre.

Ezeket 1897. április 2-án követte a 447-es alvázszámú, majd június elején az 553-as alvázszámú Velo.

Szintén június elején a 451-es alvázszámú Victoria is vasúti kocsira került-úti célja Budapest.

Számtalan publikációban megjelent, hogy csantavéri Törley József-akinek a hírnevét kiváló pezsgőivel érte el-, már korán felismerte az automobil jelentőségét. Közel 100 százalékos bizonyossággal megállapítható, hogy az 1897. február 10-én elkészült szállítójárművet Törley József rendelte meg. Erről a fennmaradt levelezés is tanúskodik, amelyet a Fővárosi Levéltár is őriz.

Törley József 1897. február 24-én beadvánnyal fordult Budapest Székesfőváros Tanácsához:

"Van szerencsénk a tekintetes tanácsot értesíteni, miszerint pezsgőszállítás czéljából egy 5 lóerejű benzinmotorkocsit szereztünk be. Tisztelettel kérjük ennek tudomásvételét és az erre vonatkozó használati engedély sűrgős kiadását."

A Tanács illetékesei mondhatni tanácstalanok voltak. Első lépésben a Városi Közmunkák Tanácsához fordultak. E szervezet azonban leginkább építési engedélyek kiadására szakosodott, így végül a Mérnöki Hivatal munkatársai gyürkőztek neki a nehéz feladatnak.

1897. április 3-án került sor a Benz próbaútjára, amelyről a következő beszámoló született:

" A hivatal.. próbamenetet rendezett a kocsi kormányozhatóságára, kezelhetése és járóképességére nézve, a Fővám tértől kiindulva a Ferencz József híd, Gellért-rakpart, Palota út, Albrecht út és a Láncz hídon keresztül, Dorottya és Váczi utczán át az Újváros házig. Ezen próbamenet alatt, melyet szűk utakon s nagy emelkedésben s a balparti oldalon a legnagyobb déli közlekedési idejében tartottunk a kocsi tökéletes kormányozhatás, könnyű kezelés, járóképesség és szabályozhatás tekintetében megfelelőnek találtatott és a közbiztonság szempontjából is használhatónak bizonyult. Minthogy azonban mindeme körülmények nem függetlenek a kocsi vezetőjétől s annak szakavatottságát, ügyességét s jártasságát mint minden gép kezeléséhez megkívánható követelményeket föltételezi, tisztelettel javaslatba hozzuk, hogy a motorkocsi használata oly feltétel mellett engedélyeztessék, hogy annak vezetője csakis a motorkocsi kezelésében megvizsgázott egyén lehet. A jelenleg alkalmazott kocsivezető Jávor József, Nógrád megyei születésű egyén."

A főváros álláspontja éveken át változatlan maradt: a sofőröket vizsgáztatták, a gépkocsikat nem. Rudnay Béla a fővárosi rendőrkapitány 1900 márciusában úgy vélekedett, hogy "autómobil járművek czélszerűség, megbízhatóság és hasznavehetőség tekintetében mindeddig kellően kipróbálva nem lettek.. Úgy a külföldön, mint a fővárosban közlekedő ily járműveknél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az ezekkel való közlekedést most még sem biztosnak, sem kényelmesnek mondani nem lehet.

Egy évvel később, 1901-ben szintén Rudnay Béla irányítása mellett született meg az a szabályrendelet, amely elrendelte a fővárosban közlekedő automobilok számbavételét és rendszámmal való ellátását, továbbá a sofőrök számára is kötelező vizsgát írt elő.

Az első vizsganapon Törley József az elsők egyike volt, aki sofőrigazolványt szerzett .

A jelenleg is bejárható 2700 nm-es pincerendszerben tárolta a pezsgőket, valamint itt állította ki a már nem használt járműveit is.

Tehát a mai ÁLOMUTÓ Múzeum elődje a "Pezsgőautókból" berendezett kiállítás volt.

1907-ben bekövetkezett haláláig Törley a hazai automobilizmus lelkes támogatója maradt.